Számtalan tényező befolyásolhatja a piaci hangulatot, ezáltal pedig a részvények és egyéb eszközök árfolyamát. Ezek közül azonban az egyik legjelentősebb a monetáris politika, aminek aktuális iránya meghatározhatja az uralkodó trendeket. A következőkben a monetáris politikával foglalkozunk, jelentésével, alapvető eszközeivel, valamint azzal a kérdéssel, hogy miért olyan fontos a monetáris politika ismerete a megalapozott befektetési döntések meghozásához.
A monetáris politika jelentése, céljai
A monetáris politika olyan folyamat, amely során az adott ország jegybankja meghatározza a pénzügyi feltételeket és kondíciókat, amivel jelentős mértékben befolyásolhatja a gazdaság teljesítményét. Legfontosabb célja a pénzügyi stabilitás megteremtése, amit az infláció elfogadható szintre hozásával kívánnak elérni a döntéshozók. Emellett lényeges szempont a gazdaság ereje, amelyet adott esetben támogatni, vagy éppen visszafogni kell.
Előfordulhat ugyanis, hogy a gazdasági növekedés elér egy olyan szintet, amelynél az erőforrások szűkössé, nehezen elérhetővé válnak (pl. a nyersanyagok, vagy a munkaerő). Ebben az esetben a vállalatok nagyobb költségekkel szembesülnek, aminek következtében áremelésre kényszerülnek. Ezáltal növekszik az infláció, amit a jegybank szigorítással szorít vissza. Ellenkező esetben, amikor a gazdaság recesszióban van, az infláció általában alacsony vagy csökkenő trendet mutat. Ez a szituáció pedig lehetőséget ad a jegybanknak, hogy a feltételek lazításával élénkítse a gazdaságot.
Típusai, eszközei
A monetáris politikának két alapvető típusát különböztetjük meg a gazdaságra gyakorolt hatás függvényében. A pénzügyi és gazdasági feltételek szigorításánál restriktív, míg lazítás és élénkítés esetén expanzív monetáris politikáról beszélünk. A jegybank a gazdaság aktuális állapota, valamint az inflációs folyamatok alapján jelöli ki a megfelelő irányvonalat.
A monetáris politika legfontosabb eszközei a kamatszint, illetve a gazdaságban lévő pénzmennyiség változtatása. Ezek a tényezők jelentősen befolyásolják a vállalatok értékelését, potenciális teljesítményét és növekedési kilátásait. Ennek következtében a részvények árfolyamára is nagy hatást gyakorolnak, így a kereskedés és a befektetések során is kiemelt figyelmet kell fordítani az aktuális kamatpályára, illetve a gazdaságban lévő pénz mennyiségére.
A kamatszint változásának hatásai
Az aktuális kamatszintnek és a várható kamatpálya azért kiemelt jelentőségű, mivel ez határozza meg a hitelfelvételi kondíciókat. Alacsonyabb kamatok mellett ugyanis csökkennek a hitelfelvételnek a költségei, ami a lakosságot több költekezésre, míg a vállalatokat új beruházásokra ösztönözhet. Ilyen szituáció akkor alakulhat ki, amikor a jegybanknak visszaesés következtében támogatnia kell a gazdaságot, illetve a növekedés nem generál túlzott inflációt.
A gazdasági növekedés ugyanis elérhet egy olyan szintet, amikor a szűkössé váló erőforrások növekvő inflációt váltanak ki. Ennek oka leginkább a munkaerőhiány kialakulása, amikor a vállalatoknak versenyeznie kell az alkalmazottakért. A folyamat a bérek növekedéséhez vezet, amelyek beépülnek az árakba és egyre magasabb szintre viszik az inflációt. Ez a jelenség az ún. bér-ár spirál.
Az infláció kisebb mértékben (általában 2% alatt) elfogadható, sőt pozitív, támogató hatással bír. Efölött azonban már súlyos következményi lehetnek, pénzügyi instabilitás alakulhat ki. Ennek következtében a jegybank kamatot emel, amely visszafogja a beruházásokat, elbocsátásokhoz és a munkanélküliség növekedéséhez vezet, valamint a kereslet is lecsökken. Ezáltal ugyan általában recesszió alakul ki, viszont az infláció is visszatér az egészéges szintre, ami a hosszú távú növekedés alapja.
Az alábbi ábra az amerikai infláció (szürke színnel, jobb oldali értékek) és kamatszint (kék színnel, bal oldali értékek) alakulását mutatja be. Megállapítható, hogy az infláció magas, illetve növekvő értékére kamatemelésekkel reagál az amerikai jegybank, a Fed. A kamatvágások azonban gyakran már akkor megkezdődtek, amikor az infláció még növekvő vagy stagnáló trendet mutatott. Ennek oka jelentős gazdasági problémák kialakulása, amelyek a Fed gyors beavatkozását tették szükségessé.
Látható továbbá, hogy míg a kamatemelési ciklus általában hosszabb ideig tart és több lépésben történik, addig kamatvágás során a Fed gyakran gyors ütemben, jelentős mértékben csökkenti a kamatszintet. Emögött szintén recessziós okok állnak és leginkább nagyobb válságokhoz kapcsolódnak. Ebben az esetben ugyanakkor hiába lehetett volna kedvező a részvénypiacok számára a csökkenő kamatszint, a recesszió miatt komoly tőzsdei esés következett be.
Az S&P500 árfolyamdiagramjából láthatók a jelentős visszaesések, amelyek komolyabb kamatemeléseket követően alakultak ki. Érdekes jelenség, hogy az 1995-2000 közötti kamatemelési ciklus ellenére nagy mértékben növekedett az S&P500. Ennek oka a túlságosan optimista növekedési és profitvárakozások voltak, amelyet aztán komoly válság és recesszió követett. Hasonló folyamat játszódott le 2004 és 2007 között is. Ugyanakkor mindkét esetben a mélypontot követően meredeken növekedett az árfolyam, ami a kamatvágások késleltetett hatásának és az erősödő gazdaságnak volt köszönhető.
A 2016-ban kezdődött kamatemelések során is csak később, 2018 végén esett vissza az árfolyam, viszont az előbbiekben vizsgált esetekhez képest sokkal kisebb mértékben, mivel a kamatszint sem emelkedett akkorát, mint korábban. Ezt követően a kamatvágásoknak köszönhetően vélhetően folytatódott volna a növekedés, azonban a koronavírus járvány komoly visszaesést idézett elő.
A rendkívüli szituációra válaszul a Fed gyorsított a már megkezdett kamatcsökkentési cikluson és egyéb eszközökkel is segítette a gazdaság talpra állását, amely egy nagyon meredek emelkedést eredményezett. Ennek hatására azonban az infláció is begyorsult, ami 2022-ben újabb kamatemelési ciklust és jelentős tőzsdei esést váltott ki. Azóta ugyanakkor ismét visszatért a növekvő trend és a 2001-es, illetve a 2008-2009-es válsághoz hasonlóan a jelentősen megemelkedett kamatok ellenére is optimisták a befektetők. Természetesen nem törvényszerű, hogy most is hasonló folyamatok fognak lezajlani, mint korábban, viszont érdemes lesz figyelni arra, hogy a történelem egyik legkomolyabb kamatemelési ciklusa mekkora visszaesést fog kiváltani a gazdaságban.
A mennyiségi enyhítés és szigorítás hatásai
A jegybank a kamatok mellett a gazdaságban lévő pénzmennyiség változtatásával tud enyhítést vagy szigorítást megvalósítani. A jegybank ugyanis bármennyi pénzt nyomtathat, amivel államkötvényeket vásárolva növeli azt a pénzmennyiséget, amit az állam a gazdasági szereplők között szétoszthat. Ez a folyamat elsősorban beruházások és támogatások révén élénkíti a gazdaságot. Ennek ellentéte, amikor a jegybank eladja a kötvényeket vagy nem újítja meg azokat lejáratkor. Ebben az esetben csökken a gazdaságban lévő pénzmennyiség, ami visszafogja a növekedést.
Forrás: fred.stlouisfred.org
A fenti ábra a Fed mérlegfőösszegét mutatja be. A szürke oszlopok a recessziós időszakokat jelölik. A 2008-2009-es gazdasági válság során nagy mértékű növekedés történt, mivel a jegybank a gazdaság élénkítése érdekében jelentős mennyiségi enyhítést hajtott végre. A folyamat 2014-ig tartott, komolyabb szigorítás pedig 2018-ban történt. Az ábrán jól látható a koronavírus járvány hatása, amikor ismét nagyobb mennyiségi enyhítés történt. 2022-től azonban a növekvő infláció következtében a kamatemelések mellett erőteljes mennyiségi szigorítást is végrehajtott a jegybank.
Az S&P500 árfolyammozgása alapján is megállapítható, hogy a kamatszint, illetve a gazdaságban lévő pénz mennyisége döntően befolyásolhatja a piaci hangulatot és az aktuális trendeket. Ennek legfontosabb oka, hogy az alacsony kamatok következtében a vállalatok és a lakosság is sokkal több hitelt vesz fel, valamint a beruházások és támogatások megnövekedése is lehetővé teszi, hogy nagyobb mértékű tőke áramoljon a tőzsdére, ami felfelé hajtja a különböző eszközök és a részvények árfolyamát is.
