A részvénypiacok kiemelkedően teljesítettek az elmúlt hetekben, amivel a legfontosabb tőzsdeindexek új történelmi csúcsra kerültek. Ezáltal kijelenthető, hogy a korábbi pánikhangulat és jelentős visszaesés ellenére ismét erős emelkedő trend alakult ki a legtöbb tőzsdén. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy mennyire megalapozott a jelenlegi optimizmus, valamint érdemes-e ilyen magas szinteken bővíteni a részvénypozíciókat?
Pánik után szárnyalás
Az elmúlt hónapok igencsak fordulatosan alakultak a részvénypiacokon. Márciusban és áprilisban még olyan mértékű csökkenés történt, ami viszonylag kevésszer fordul elő. A legnagyobb meglepetés azonban az volt, hogy a rövid idő alatti jelentős mélypontokat követően olyan lendülettel pattantak vissza az árfolyamok, amire még a szakértők se nagyon számítottak. Ugyanakkor nem a növekedés ténye volt váratlan, hanem sokkal inkább annak mértéke.
A vámok bejelentését követően ugyanis jelentős pánik alakult ki, mivel azok mértéke jóval meghaladta a piac várakozásait. Ezt követően nem volt meglepő, hogy a 90 napos halasztásra olyan pozitívan reagált a piac. Egy napon belül 10% körül emelkedtek a tőzsdeindexek, ami már mutatta az esemény jelentőségét. Ekkor azonban még nem lehetett számítani a később kialakult meredek emelkedésre és az elemzők többsége is további jelentős korrekciós csökkenést várt, ami azóta sem történt meg.
Az S&P 500 árfolyammozgása
A pesszimista vélemények alapját az a várakozás képezte, hogy a már bevezetett vámok (alap 10%-os vám, valamint acél- és alumíniumvámok) így is nagyon magasak és a kereskedelmi tárgyalások sikeressége is kérdéses. Ezáltal a vámok ilyen mértékben is növelhetik az inflációt és visszafoghatják a gazdasági növekedést. Ezek a tényezők álltak ugyanis a korábbi visszaesés mögött is, most viszont hirtelen nagyon optimista lett ezzel kapcsolatban a piac.
Ennek oka, hogy az infláció áprilisban és májusban is elfogadható mértékű volt, valamint a gazdasági adatok is javulni kezdtek. Utóbbi azonban egyáltalán nem meglepő, mivel a korábbi gyengébb értékeket és alacsony GDP előrejelzést elsősorban az okozta, hogy a vállalatok még a vámok bevezetése előtti árakon növelték a készleteiket, ami megemelte az importot, visszavetve ezáltal a GDP-t. Így a tőzsdék jelentős visszaesése mögött nem csak a vámokkal kapcsolatos félelmek álltak, hanem a gyorsan romló gazdasági adatok is fontos szerepet játszottak.
A piac recessziós félelme azonban alaptalannak bizonyult, mert az első negyedévben csak minimális volt a GDP visszaesése, míg a második negyedéves adatok már sokkal erősebb amerikai gazdaságról árulkodnak. Emellett pedig többnyire kedvező hírek érkeztek a kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatban, vagyis egyelőre a negatív forgatókönyvekből szinte semmi sem valósult meg.
Véget ért a vámháború?
A jelenlegi piaci reakciók alapján valóban kijelenthető, hogy véget ért a vámháború, az ezzel kapcsolatos további bejelentések valószínűleg már nem fognak komolyabb pánikot és visszaesést okozni. A befektetők ugyanis elfogadták a vámok tényét és mértékét, az esetleges negatívumok és elhúzódó megállapodások ugyan kiválthatnak még negatív reakciókat, viszont ezek jó eséllyel nem lesznek jelentősek. Ezt a feltételezést támasztja alá, hogy amikor Donald Trump bejelentette a Japánra és Dél-Koreára kivetett vámokat, nem remegett meg a piac.
A befektetők most azt árazzák, hogy a jelenlegi és várható végleges vámszintek ugyan magasak, viszont közel sem olyan mértékben, hogy az komolyabb problémákat okozna az inflációban vagy a gazdasági adatokban. Ezt a narratívát erősíti, hogy a vámok negatív hatásai egyelőre csak minimális mértékben jelentkeztek. Ezért a piac most rendkívül optimista, ugyanakkor elképzelhető, hogy még korántsem láttuk a vámok teljes következményeit.
A vámok hatásai ugyanis csak késleltetve jelentkeznek, így annak ellenére, hogy eddig még kedvező adatok érkeztek, a nyár közepére, végére akár komolyabb problémák is kibontakozhatnak. A vállaltok készleteinek mértékétől függően később fogják értékesíteni a vámokkal érintett termékeket, ráadásul a tovagyűrűző, hosszú távú hatások csak fokozatosan fognak érvényesülni. Ezáltal könnyen lehet, hogy a piac túl korán hirdetett győzelmet a vámokkal kapcsolatban.
Folytatódhat a bikapiac?
A piac tehát az utóbbi hetekben nagyon optimista lett, aminek köszönhetően nem csak az amerikai, hanem az európai és ázsiai tőzsdék is kiemelkedően teljesítettek. A vámháború kitörésétől az amerikai tőzsdeindexek ugyan alulteljesítőnek számítottak, az utóbbi hetekben azonban a lemaradás jelentős részét ledolgozták. A Nasdaq 100 index már jóval a korábbi történelmi csúcsa felett tartózkodik. Ebben persze komoly szerepe volt az Nvidia erős első negyedéves gyorsjelentésének, valamint a mesterséges intelligensiával kapcsolatos töretlen optimizmusnak.
A jelenlegi árfolyammozgások alapján kijelenthető, hogy visszatért a bikapiac, a befektetők már nem tartanak a vámoktól, a vállalatoktól továbbra is erős és tartós növekedést várnak, valamint egyre inkább árazzák a Fed kamatcsökkentéseit.
Ilyen körülmények között azt lehetne mondani, hogy a magas árfolyamszintek ellenére a fundamentális tényezők megalapozhatják a további növekedést. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a kockázati tényezőkről, amelyekből most akad jónéhány.
Az egyik alapvető problémát jelentheti a vámok késleltetett hatása, ami a nyár végére és őszre sokkal nagyobb mértékben fog majd jelentkezni. Emellett fontos kérdés, hogy az inflációs vagy a gazdasági aktivitást visszafogó hatás lesz-e erősebb. Elképzelhető, hogy az ellenálló amerikai gazdaság következtében a vállaltok áthárítják a fogyasztókra a vámok nagy részét, ami gyorsuló inflációt okoz. A mostani emelkedés egyik legfontosabb tényezője a Fed várható kamatcsökkentései. Amennyiben azonban a vámok megemelik az inflációt, könnyen megtörténhet, hogy az idén már nem lesz kamatvágás. Ennek pedig a részvénypiacok nagyon nem örülnének. Egy ilyen esemény csak még inkább növelné az amúgy is magas kötvényhozamokat, ami már így is komoly terhet jelenthet a gazdaságnak és az államadósság finanszírozása szempontjából is.
Az államadósság és a költségvetés helyzete a további kockázati tényező, ami a tartós emelkedés ellen szól. A nemrég elfogadott költségvetési tervezet (Big Beautiful Bill) jelentősen növelné az amerikai államadósságot, ami csak még inkább erősítheti az amerikai adóssággal és a dollárral kapcsolatos bizalom csökkenését. Ez szintén hozzájárulna a kötvényhozamok további emelkedéséhez, mivel csökkenne az amerikai kötvények iránti kereslet. Ugyanakkor Donald Trump terve az, hogy a gazdaság felpörgetésével a GDP arányos államadósság csökkenni fog, ennek megvalósulása azonban igencsak kérdéses.
Mindezek mellett pedig az amerikai tőzsdeindexek rendkívül erős 16 éven vannak túl, amely során nem volt tartós és jelentős recesszió, ami történelmileg is az egyik legkomolyabb növekedésnek tekinthető. Ennek következtében azonban olyan mértékben túlértékelté vált a piac, amit nagyon ritkán látni. Jól mutatja ezt a Shiller P/E mutató, amelynek értéke az S&P500 indexre számítva 38,15, ami az elmúlt 25 év legnagyobb értéke, a nagy visszaesést hozó 2022-es év elején elért lokális csúcspontnál, 35,29-nél is jóval nagyobb, valamint a történelmi maximumhoz, az 1999 decemberi, dotkomlufi előtti 44,19-es értékhez is közel áll.
Érdemes most részvényt venni?
A részvénypiac túlértékeltsége azonban önmagában nem probléma, amennyiben megvalósul a várt jelentős és tartós profitnövekedés. A piac most rendkívül bízik a mesterséges intelligenciában és az amerikai gazdaság erejében. Ugyanakkor komoly kérdéseket vethet fel az AI beruházások megtérülése, valamint a fent felsorolt kockázati tényezők könnyen azf eredményezhetik, hogy az eddig stabilan teljesítő amerikai gazdaság mégiscsak meginog.
Ebben az esetben pedig nem csak az Egyesült Államokban, hanem globálisan is komoly problémák alakulnának ki. Az elmúlt időszakban az amerikai mellett az európai és ázsiai tőzsdék is többnyire jól teljesítettek, így egy általános piaci hangulatromlás bárhol komoly visszaesést okozhat. Ugyanakkor a részvénypiacokon (leginkább az USA-ban) az emelkedés az alapvető irány, így amennyiben nem alakul ki jelentős probléma, folytatódhat a növekvő trend. Viszont a gazdasági adatok és vállalati eredmények romlása esetén akár komolyabb visszaesés is bekövetkezhet.
Az amerikai részvények helyett felmerülhetnek az ázsiai és európai részvénypiacok (akár magyar részvények is), amelyek viszonylag alulértékeltek és a gazdaságélénkítő lépések is támogathatják a tőzsdék emelkedését. Ennek megvalósulása azonban egyáltalán nem garantált, valamint egy amerikai recesszió mindenhol visszaesést okozhatna. Ezáltal a következő hónapokban ajánlott lehet az óvatosság.
Az év hátralévő részében kulcsfontosságú lesz a gazdasági adatok, valamint az infláció alakulása. Amennyiben a Fed tovább csökkenti a kamatokat, miközben az amerikai gazdaság ellenálló marad, folytatódhat a tőzsdék emelkedése. Az adatok gyors és erőteljes romlása esetén ugyanakkor egy komolyabb tőzsdei esés is kialakulhat.
