A befektetés során talán az egyik legnehezebb kihívást a veszteség elfogadása jelenti. Ugyanis bármilyen stratégiát is alkalmazzon valaki, akár alacsony kockázatút is, veszteséget szinte bizonyosan fog tapasztalni. Ezt pedig kiemelt jelentőségű megfelelően kezelni, mivel előfordulnak olyan szituációk, amikor nem szabad foglalkozni a veszteséggel, bizonyos esetekben viszont szükségszerű. Vajon miért és mikor nem kell foglalkozni a veszteséggel? Miért olyan fontos a veszteség megfelelő kezelése és milyen problémák adódhatnak abból, ha valaki nem fordít erre elegendő figyelmet?
A veszteséget kerülni kell?
A befektetők többsége nehezen viseli a veszteséget, ebből következően pedig elsősorban olyan módszereket és stratégiákat alkalmaznak, amelynek során minimalizálhatják a veszteség esélyét és mértékét. Ugyanakkor a veszteség teljesen természetes a befektetések, tőzsdei kereskedés területén, bekövetkezése pedig gyakran nem hibás döntésből ered.
A veszteség esélyének csökkentése érdekében sokan alkalmaznak alacsony kockázatú stratégiákat. Ezzel azonban az a probléma, hogy a kockázat nem veszély, hanem sokkal inkább lehetőség. Így amennyiben valaki túlságosan is óvatosan és a kockázatokat kerülve alakítja a portfólióját, kevesebb hozamot fog elérni, mint amire képes lehetne.
A veszteség tehát a befektetés természetes része, amit el kell fogadni. Nem érdemes kerülni, mert biztosan fog jelentkezni. Ugyanakkor óvatosan kell bánni vele, mert vannak olyan veszteségek, amelyek normálisnak tekinthetők és nem érdemes reagálni rájuk. Fel kell ismerni azonban azokat a szituációkat, amikor az adott árfolyammozgás és értékcsökkenés már veszélyes lehet. A veszteség nem ideális kezelése ugyanis gyakran abból fakad, hogy nem megfelelően értelmezzük az adott pozíció vagy egyenleg értékének csökkenését.
Milyen hibákat lehet elkövetni?
Az egyik legnagyobb problémát az jelentheti, ha ott is veszteséget látunk, ahol nem kellene. Ennek tipikus példája lehet a lebegő, nem realizált veszteség, ami a pozíció lezárásáig nem tekinthető valósnak. Az ilyen szituációkban gyakran kialakul a túlzott félelem a további veszteségtől, ami a pozíció túl korai lezárásához vezethet. Az esetek többségében ugyanis egy kisebb visszaesést követően indul a számunkra kedvező irányba az árfolyam. Ennek oka teljesen természetes, mivel szinte lehetetlen az árfolyam lokális mély- vagy csúcspontján pozícióba lépni, így mindenképpen lesz olyan időszak, amikor lebegő veszteségünk alakul ki.
A nem realizált veszteséggel kapcsolatos másik hiba a felesleges reménykedés és az a gondolat, hogy csak várni kell és egy idő után úgyis a számunkra kedvező irányba megy majd az árfolyam. Ekkor azonban jelentős veszteség alakulhat ki, amennyiben nem történik meg a várt fordulat. Ebben a szituációban a befektető nem foglalkozik a visszaeséssel, mivel azt nem tekinti valósnak és abban bízik, hogy előbb-utóbb a kedvező irányba fog menni az árfolyam. Ez azonban nagyon sokszor nem történik meg, a befektető nem tudja megvárni a fordulatot és csak hatalmas veszteséggel tud kiszállni a pozícióból.
A veszteségnél emellett érdemes figyelembe venni az időtávot. Előfordulhat ugyanis, hogy bizonyos időszakok kedvezőtlenül alakulnak és jelentősen csökken az egyenlegünk. Megtörténhet ez hosszú távú befektetőkkel is, ha sokáig rossz a hangulat, illetve kereskedőkkel is, amennyiben megnő a vesztes pozíciók száma és aránya. Rövidebb időtávon ugyanakkor teljesen normális lehet az egyenleg visszaesése, így a teljesítmény szempontjából sokkal lényegesebb egy hosszabb időszakot figyelni.
A veszteség megfelelő kezelése nagy kihívást jelenthet, ami a befektetési, kereskedési döntésekre is hatással lehet. Amennyiben nagyobb csökkenés alakul ki az egyenlegben, megnövekedhet a pszichológiai hibák elkövetésének valószínűsége. Ez elsősorban az emberi természetből fakad, mivel negatív eseményeknél kialakulhat a túlzott félelem. Ezáltal minden befektetőnek kiemelt jelentőségű, hogy olyan technikákat és módszereket alkalmazzon, amelyekkel csökkenthető a veszteségből eredő pszichológiai hibák elkövetésének valószínűsége.
Milyen módszerekkel előzhetjük meg a veszteség okozta hibákat?
A veszteségből adódó pszichológiai hibákat elsősorban megfelelő kockázatkezeléssel kerülhetjük el. Az egyik legrosszabb szituáció, ha úgy lépünk pozícióba, hogy nem igazán gondolunk a negatív forgatókönyvre. Viszont amennyiben ez megtörténik, könnyen bepánikolhatunk, ami hibás döntéshez vezethet. Ezáltal érdemes már a pozíció kialakításakor meghatározni a maximálisan elfogadható veszteséget, illetve azt az árfolyamszintet, amelynél ez bekövetkezik. Ez a stop loss szint, amelynél a pozíció zárásra kerül, így ezt oda ajánlott helyezni, ahol már valószínűleg nem fogsz bízni az elképzelésedben. A stop loss szintről részletesen ebben a cikkben beszéltünk.
Emellett komoly segítséget jelenthet a tudatos tervezés, amely során nem csak az adott szituációt elemezzük ki és az árfolyamra ható tényezőket vizsgáljuk, hanem a negatív forgatókönyveket és az ezekre történő reagálást is megtervezzük. Ezáltal elkerülhető, hogy hirtelen, az érzelmektől vezérelve hozzunk döntést. Ugyanakkor nem lehet mindenre felkészülni, viszont a tervezés segítségével sokkal könnyebben reagálhatunk a váratlan szituációkra is.
További hatékony módszernek tekinthető, ha kevesebbet figyeljük az árfolyamokat, illetve az egyenlegünk aktuális értékét. Ezzel elkerülhetjük, hogy a természetes visszaeséseket túlértékeljük. A veszteséges pozíciók ugyanis feszültté és türelmetlenné tehetnek, ami felesleges eladásokhoz, illetve túlzott kockázatvállaláshoz vezethet. Ugyanis mindenki azt szeretné látni, hogy az egyenlege folyamatosan, szinte lineáris módon gyarapodik, ami azonban a tőzsdei bizonytalanság és volatilitás következtében nem szokott megtörténni. Ezért érdemes az aktuális egyenleget fenntartásokkal kezelni és komolyabb következtetéseket csak egy hosszabb időszakot (legalább fél év) követően levonni.
