Erős bikapiaci hangulatban és folyamatosan növekvő tőzsdeindexek esetén jogosan merül fel a kérdés, hogy meddig tarthat még az emelkedés? Ez fordítva is igaz, amikor jelentős visszaesés alakul ki, nehéz eldönteni, hogy milyen árfolyamokon érdemes már részvényt venni. A részvénypiac alul- vagy túlértékeltségének megállapítása komoly kihívást jelenthet, viszont kulcsfontosságú lehet a hosszú távú hozam szempontjából. Ebben jelenthet segítséget a CAPE-mutató, amit az alábbiakban részletesen bemutatunk.
CAPE-mutató jelentése, számítása
A CAPE-mutató (Cyclically Adjusted Price to Earnings Ratio) egy olyan P/E rátára épülő mutató, ami egy részvény helyett egy teljes tőzsdeindexre vonatkozik. A mutatót Robert Shiller Nobel díjas közgazdász alkotta meg, így Shiller P/E mutatónak is nevezik. A hagyományos P/E ráta egy részvény árát (P) hasonlítja össze az egy részvényre jutó eredménnyel (E vagy EPS). Minél nagyobb a részvény árfolyama az EPS-hez képest, annál magasabb az értékeltsége.
A vállalatok ugyan negyedévente teszik közzé a gyorsjelentésüket, viszont az egyes negyedévek között jelentős ciklikus eltérések is lehetnek, így a P/E mutatók általában 12 hónapos gördülő EPS-t használnak. A Cape-mutató is több negyedév eredményét veszi figyelembe, viszont a még reálisabb eredmény érdekében tíz év átlagos EPS-ével számol. Az alábbi ábrák a kétféle módszer közti különbségeket szemléltetik. Felül az S&P 500 hagyományos P/E rátája látható, amely szintén a teljes tőzsdeindex árazását mutatja, viszont csak egy év eredményét veszi alapul.
Forrás: multpl.com
Az alsó diagram pedig a CAPE ráta múltbeli alakulását mutatja. Megállapítható, hogy a szimpla P/E sokkal nagyobb kilengéseket mutat, mivel lényegesen érzékenyebb a hirtelen és nagy mértékű változásokra az eredményben. Például 2009 májusában a válság mélypontja környékén irreálisan magas 123,73-as értéket mutatott (nem is fért bele az ábrába). Ekkor nyilván nem volt túlértékelt a piac, sőt komoly emelkedő trend következett. Ugyanakkor az EPS-ek olyan mértékben visszaestek, hogy teljesen eltorzították a mutatót. Ezzel szemben a Shiller P/E nemhogy nem ugrott ki, hanem alacsonynak mondható 16-os értékkel tökéletesen jelezte a részvénypiac túladott állapotát.
Mennyire megbízható?
A fenti ábrából is látható, hogy komolyabb válságok, visszaesések előtt kiugró értékeket mutatott a CAPE-ráta, míg az alacsony értékek gyakran erős bikapiacokat előztek meg. Ezáltal a mutató és a jövőbeli hozam között fordított kapcsolat figyelhető meg. Amennyiben sokkal magasabb a részvények árazása, mint az átlagos EPS, az túlértékeltséget jelezhet, így a jövőbeli hozam is alacsonyabb lehet. A tőzsde a gazdasághoz hasonlóan ciklikusan működik, vagyis növekvő szakaszokat, bikapiacokat visszaesések követik. A Shiller P/E ráta pedig az adott időszakok végét, illetve kezdetét mutathatja.
Mint minden mutató esetében, itt sincsen biztos jelzés, viszont a múltbeli adatok alapján meg lehet vizsgálni a megbízhatóságot és a hatékonyságot. Az alábbi ábra Shiller professzor első, 2001-es munkájából származik, így 2000-ig vizsgálta az összefüggést, viszont az ezt követő időszakban is hasonló következtetések figyelhetők meg.
A grafikonon minden szám egy esetet, évet jelent a CAPE-ráta értéke (x tengely) és a 10 éves évesített jövőbeli hozam (y tengely) alapján. Az ábrán jól látható a negatív kapcsolat, vagyis a csökkenő értékekhez többnyire alacsonyabb jövőbeli hozam tartozik. Ugyanakkor az összefüggés megbízhatóságának számszerűsítéséhez regresszióvizsgálatra van szükség, ami alapján a CAPE-mutató értékei 29%-ban magyarázzák meg a jövőbeli hozamokat. Ez ugyan alacsonynak tekinthető, viszont közelebbi időtávon növekszik az összefüggés magyarázó ereje.
Forrás: Vanguard
A fenti ábra különböző előrejelző modellek megbízhatóságát mutatja. A regressziósszámításnál az R2 jelöli a kapcsolat szorosságát, 0 és 1 közötti értékeket vehet fel, valamint minél közelebb van az 1-es értékhez, annál erősebb az összefüggés. Az összehasonlítás alapján pedig a CAPE-ráta tekinthető a leghatékonyabb előrejelző módszernek.
Hogyan alkalmazható a befektetési döntésekben?
A fentiek alapján kijelenthető, hogy a CAPE-mutató és a jövőbeli hozam között egyértelmű kapcsolat figyelhető meg, így az előrejelző módszerek között az egyik legmegbízhatóbbnak tekinthető. Ezért érdemes lehet figyelembe venni a befektetési döntéseknél, valamint hatékony stratégia is építhető rá.
A magas Shiller P/E ugyanis elrugaszkodott részvénypiaci értékeltséget jelezhet, amelynél ajánlott az óvatosság, míg az alacsony értékek az irreális pesszimizmusra és alulértékeltségre utalhatnak, amikor már érdemes részvényeket venni hosszú távra.
Ezáltal azok a befektetők, akik a CAPE-mutató alapján alakítják a portfóliójukat, meghatároznak bizonyos értékeket, amelyet elérve megváltoztatják a portfóliójukon belül a részvény-kötvény arányt. Például amennyiben a Shiller P/E eléri a 25-ös értéket, csökkentik a részvénypozíciókat és a 60%-40% helyett 40%-60% lesz a részvény-kötvény arány, 15 alatti érték esetén pedig 80%-ra emelik a részvények arányát. Ez a stratégia pedig hatékonyabbnak bizonyulhat, mint egy állandó részvény-kötvény arány, viszont a kockázatok hasonlóan kiegyensúlyozottak.
Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy az alul- illetve túlértékelt szintek szubjektívek lehetnek, ráadásul idővel változhatnak azok az értékek, amik már irreálisnak számítanak. A gazdaság is folyamatosan fejlődik, növekszik, a tőzsdei kereskedési szokások is változnak, valamint egyre több ember számára elérhető. Ezáltal, ami a múltban túlértékelt állapotnak számított, az most lehet, hogy megalapozott emelkedés.
Ezért érdemes az egyes CAPE-mutató értékeket fenntartásokkal kezelni. Például az aktuális 39 körüli érték történelmileg is kiugróan magas, ebből azonban nem következik, hogy hamarosan komoly válság fog kibontakozni. Könnyen lehet, hogy még évekig folytatódik a bikapiac, miközben a Shiller P/E is folyamatosan lépked felfelé. Ezt követően azonban bekövetkezhet egy jelentős visszaesés, amivel a mostani szintekről alacsony lesz a jövőbeli hozam. Ettől függetlenül azonban előfordulhat, hogy még egy-két évig kifizetődő lesz tartani vagy növelni a részvénypozíciókat és csak ezt követően lesz majd érdemes eladásokba kezdeni.
