A tőzsdén többféleképpen lehet kereskedni, befektetni. Az egyes módszerek eltérő alapelvekkel és jellegzetességekkel rendelkeznek, így nem alkalmazhatók minden szituációban, mindenki számára ugyanolyan hatékonyan. Az alábbi bejegyzésben az alapvető befektetési típusokról, stratégiákról olvashatsz, valamint megtalálhatod a számodra ideális befektetési módszereket, elveket.
Az alapvető döntések
Aki befektetésekkel foglalkozik, annak elsősorban azt kell eldöntenie, hogy aktív vagy passzív módon teszi-e mindezt. Az aktív módszerekesetében a befektető saját maga hoz döntéseket és alakítja ki a portfólióját. A passzív befektetésnél azonban egy részvényindexet kell követni, ami a piaci hozamot jelenti. Vagyis ebben az esetben a befektetőnek annyi a feladata, hogy kiválaszt egy részvénypiacot vagy régiót, ahol jelentős növekedést vár és az ezt követő befektetési eszközből vásároljon (elsősorban indexkövető ETF alapot). Ennek előnye, hogy nem kell folyamatosan követni az árfolyamokat, elemzéseket végezni és döntéseket hozni. A módszer egyik legfontosabb eleme az a megállapítás, hogy hosszú távon a részvények emelkednek és felülteljesítik a többi befektetési eszközt (kötvények, nyersanyagok), amiről Jeremy J. Siegel Stocks for the long run című könyvében ír részletesen.
Ezzel szemben az aktív befektetéseknél a legfontosabb cél a piaci hozam felülteljesítése. A módszer alapgondolata szerint ugyanis a befektető megfelelő szakmai tudással és egyéni döntésekkel jobb eredményt tud elérni, mint amit egy részvényindex biztosítani tudna.
Az aktív befektetéseken belül két eltérő stratégiai irányultságú módszert lehet megkülönböztetni: az egyik a fókuszált befektetés, a másik pedig az időzítéses kereskedés. Míg előbbi módszer úgy próbálja meg túlszárnyalni a piaci hozamot, hogy egy szűkebb csoportot képezve az átlagnál jobban teljesítő részvényeket választja ki, addig az időzítéses technika az árfolyamok volatilitásának kihasználására törekszik.
Továbbá érdemes kitérni a két alapvető módszer kombinációjára, a befektetési alapokra. Ennél a befektetési eszköznél ugyanis mindkét szemléletmód érvényesül, mivel a megfelelő befektetési alapok kiválasztását követően nem kell aktívan kezelni a portfóliót és döntéseket hozni, hasonlóan a passzív befektetési technikához. Bizonyos befektetési alapoknál (részvényalap, abszolút hozamú alap) ugyanakkor az alapkezelő döntéseket hoz, fókuszált portfóliót is kialakíthat és kereskedési tevékenységet is folytathat, ezáltal számos esetben aktív befektetést valósít meg. A befektetési alapok előnye, hogy rendszeres elemzési munka és döntéshozás nélkül lehet felülteljesíteni a piacot. A valóságban azonban ez ritkán valósul meg, ugyanis nehéz megtalálni a jövőben sikeres befektetési alapokat, valamint az alapkezelő jelentős kezelési költséget is felszámíthat, ami tovább csökkenti az elérhető hozamot, amik jelentős érvek az egyéni, közvetlen kereskedés mellett.
Fókuszált portfólió kialakítása
A stratégia legfontosabb része a megfelelő részvények kiválasztása. Ennek során alaposan meg kell vizsgálni a lehetséges részvényeket, valamint a mögöttük álló vállalatokat. Ennek legelterjedtebb módja a fundamentális elemzés, amely a pénzügyi adatokra és a belső értékre helyezi a hangsúlyt. A cél olyan társaságok kiválasztása, amelyek alulértékeltek, valamint nagy növekedési potenciállal rendelkezhetnek. A fókuszált befektetéseknél a portfólió kialakítása igényli a legnagyobb munkát és időráfordítást, ezt követően ugyanis hosszú távon kell tartani a részvényeket (a buy and hold módszerhez hasonlóan). Ezáltal felfedezhető némi hasonlóság a passzív befektetésekkel, viszont a fókuszált portfóliónál követni kell az árfolyammozgásokat, valamint adott esetben a portfólió átrendezésére is szükség lehet. Emellett pedig diverzifikációs technikákat is érdemes lehet alkalmazni, mint például kötvények vásárlása, ami azonban nem jellemző a passzív befektetésekre.
Időzítéses kereskedés
Az időzítéses kereskedés során az árfolyamok hullámzását, a rövidebb távú trendeket lehet kihasználni. A hosszú távú befektetésekkel szemben nem szükséges, hogy a pozíció teljes egészében befektetésre kerüljön, mivel csak akkor érdemes pozíciót kialakítani, amikor az árfolyammozgások és egyéb tényezők következtében kialakul egy jó lehetőség. Ekkor pedig csak a tőke egy kisebb része kerül lekötésre, mégpedig tudatos kockázatkezelés mellett. Az időzítéses kereskedés egyik legfontosabb eleme az ideális időben történő vétel és eladás.
Az ehhez kapcsolódó döntéseket többféleképpen is meg lehet hozni, ezáltal két típust lehet megkülönböztetni: a mechanikus és a diszkrecionális kereskedést. Az előbbi esetében előre meghatározott, szigorú szabályok mentén alakulnak a tranzakciók és a pozíciók, amelyek elsősorban a technikai elemzés eszközeinek jelzéseiből származnak. A diszkrecionális módszernél azonban lényegesen nagyobb szabadsága van a kereskedőnek, mindig az adott szituációt elemezve hoz döntéseket. A mechanikus kereskedés előnye, hogy segít csökkenteni a bizonytalan döntésekből és pszichológiai tényezőkből származó hibákat, a diszkrecionális kereskedők ugyanakkor rugalmasabban tudnak reagálni a megváltozott körülményekre.
