A stop loss szint jelentősége, hogyan használd?

A tőzsdei kereskedés egyik legfontosabb eleme a stop loss szint használata. Nem megfelelő alkalmazása ugyanis hibákhoz és veszteségekhez vezethet, míg amennyiben optimálisan alakítod ki, a profit kulcsát képezheti. De miért is olyan fontos a stop loss szint? Milyen problémákhoz vezethet a mellőzése? Miért kell kiemelt figyelmet fordítani az ideális szint megtalálásának? Mire figyelj a stop loss szint használata során? Az alábbi cikkben ezekkel a kérdésekkel fogunk foglalkozni.

A stop loss szint jelentése és szerepe

A stop loss szint az az árfolyamérték, amelyen a számunkra kedvezőtlen árfolyammozgás esetén a pozíció zárásra kerül. A megnevezésből is adódóan alkalmazásával többnyire biztosítható, hogy egy bizonyos mértéket ne haladja meg a veszteségünk (előfordulhatnak ritka kivételek volatilis árfolyammozgások esetén). Ezáltal a stop loss szintnek nélkülözhetetlen szerepe van a megfelelő kockázatkezelésben.

Egyik legfontosabb előnye, hogy segítségével meghatározható az adott pozíció kockázata. Hátránya ugyanakkor, hogy már a pozíció kialakításánál ki kell jelölni és ennek elérése esetén automatikusan zárásra kerül a pozíció.

Ezáltal érdemes komoly figyelmet fordítani az ideális stop loss szint megtalálásának, mivel nem érdemes olyan helyre rakni, amit anélkül elérhet az árfolyam, hogy az adott trend megtörne vagy már nem bíznál az eredeti elképzelésedben. Gyakori hiba a túlságosan közeli stop loss szint, amit a veszteségtől való félelem válthat ki. Ekkor azonban a tőke hatékony védelme helyett a veszteség felesleges realizálása történik.

A stop loss szint kialakításának módjai

Stop loss szint long és short pozícióknál egyaránt alkalmazható. Előbbi esetben a vételi árfolyam alatt lesz, míg utóbbinál felette. Közvetlen short ügyletet komplikált kialakítani (a BÉT-en nincs is rá lehetőség), így ezeket a pozíciókat inkább certifikátokkal vagy ETF-ekkel érdemes kivitelezni. Ebben az esetben a derivatíva fordítottan követi az alaptermék árfolyamát, vagyis technikailag úgy működik, mint egy long pozíció és a stop loss szint a bekerülési ár alatt helyezkedik el.

A stop loss szintet stop megbízással lehet kialakítani, amely a brókercégek többségénél már a vételnél is beállítható, viszont mivel eladási megbízásnak minősül, így bármikor kivitelezhető. A piaci és limitáras eladási megbízásokkal szemben azonban ebben az esetben csak akkor valósul meg a tranzakció, ha az árfolyam az adott szintre csökken.

A stop loss szint új megbízással vagy módosítással folyamatosan változtatható, amire gyakran sor kerülhet. Kedvező árfolyammozgás esetén ugyanis érdemes magasabb árat megadni, mivel ezzel csökkenthető a lehetséges veszteség maximuma. Emellett pedig pozícióbővítésnél is növelni kell a stop loss szintet az eredeti kockázat megtartása érdekében. Továbbá akár távolabb is tehető ez az érték, amennyiben a kedvezőtlen árfolyammozgás ellenére továbbra is bízol a pozícióban, ekkor azonban a kockázat is növekedni fog.

Az ideális stop loss szint jelentősége

Az optimális stop loss szint meghatározásánál fontos szempont, hogy azt az árfolyam csak akkor érje el, amikor már biztosan nem fog megvalósulni az eredeti elképzelés. Ez azonban könnyen megvalósítható egy távoli stop loss szinttel. Ekkor valóban kicsi az esélye a kockázat bekövetkezésének, viszont ezzel együtt jelentősen csökken az elérhető profit is.

A kereskedés során ugyanis a profitot az határozza meg, hogy az árfolyamelmozdulás milyen mértékben haladja meg a kockázat mértékét, amit a hozam/kockázat mutatóval lehet mérni. Például 20%-os növekedés és 5%-os stop loss szint mellett a H/K mutató értéke 20/5, vagyis a profit négyszerese lesz a kockázatnak. Ennek megfelelően kiemelt jelentőségű, hogy a stop loss szint ne legyen túlságosan távol a belépési ártól, viszont ne legyen olyan közel sem, hogy egy természetes korrekció elérje és indokolatlanul zárásra kerüljön a pozíció.

Többekben felmerülhet, hogy a nem ideális stop szintből adódó hibákat a legegyszerűbben úgy lehet elkerülni, ha nem alkalmazzuk a módszert és akkor zárjuk a pozíciót, amikor az aktuális szituáció alapján optimálisnak gondoljuk. Ebben az esetben azonban nehezebb átlátni a kockázatokat, valamint megnövekszik a pszichológiai hibák elkövetésének valószínűsége. Nagyobb csökkenést követően ugyanis a befektetők gyakran úgy gondolkoznak, hogy nagy eséllyel bekövetkezhet egy korrekció, amikor kisebb veszteséggel tudnak kiszállni. Ez az esetek többségében azonban nem valósul meg és csak még nagyobb veszteség lesz belőle.