Sokan vágnak bele a befektetések világába azzal a határozott céllal, hogy megverjék a piacot, vagyis a paci hozamot biztosító tőzsdeindexnél is jobb eredményt érjenek el. Ennek érdekében számos stratégiát és módszert lehet alkalmazni, ugyanakkor a hatékony piacok elmélete szerint nincsen mód a felülteljesítésre, csakis nagyobb kockázatvállalással. Az alábbi cikkben megbeszéljük a hatékony piacok elméletét, főbb állításait, valamint kitérünk arra, hogy miképpen értelmezhető és alkalmazható a befektetéseid során.
Alapelvek, alapgondolatok
A hatékony piacok elméletét Eugene Fama, Nobel-díjas közgazdász dolgozta ki az 1970-es években. Legfontosabb feltevése, hogy a piaci szereplők racionálisak. Ebből következően pedig a különböző eszközök, részvények ára a valós értéküket mutatja. A piac ugyanis bármely változást rövid idő alatt beáraz, vagyis nincsen mód az eltérések, félre árazások kihasználására. Ezáltal pedig többlethozam, csakis nagyobb kockázat vállalásával érhető el.
A többlethozam ebben az esetben a piaci hozamot meghaladó profitot jelenti. A gyakorlatban úgy valósul meg, hogy egységnyi kockázatra vetítve érünk el magasabb hozamot. Vagyis ugyanolyan kockázati szint mellett eredményez egy módszer, stratégia nagyobb profitot a piaci hozamnál. A másik módja pedig azonos hozam elérése alacsonyabb kockázat vállalásával.
A hatékony piacok három formája
A hatékony piacok elméletén belül három kategóriát lehet megkülönböztetni. A gyenge forma szerint a múltbeli árfolyammozgásokból nem lehet megbízható következtetéseket levonni és többlethozamot realizálni. Így ez az állítás megkérdőjelezi a technikai elemzés eszközeinek hatékonyságát, amelyek az árfolyamdiagram alapján alakítanak ki kereskedési jelzéseket.
A félig erős változat tartalmazza a gyenge formát, viszont a múltbeli árfolyamadatok mellett minden nyilvánosan elérhető információra is vonatkozik. A hatékony piacok erős formája pedig már a bennfentes információkra is kiterjed. Ebben az esetben tehát semmilyen módon sem lehet olyan előnyhöz jutni, amivel azonos kockázatok mellet többlethozamot érhetünk el.
Az eredeti és kibővített CAPM modell
A hatékony piacok elméletéhez kapcsolódik a CAPM (Capital Asset Pricing Model), a tőkepiaci árfolyamok modellje, amelyet William Sharpe, John Lintner Jack Treynor dolgoztak ki. A CAPM az egyik legnagyobb jelentőségű modell, mivel alkalmazásával meghatározható egy részvénynek vagy egyéb befektetési eszköznek a hozama, valamint az erre ható legfontosabb tényezők.
A CAPM eredeti képlete: Eri=Rf+bi(ERm– Rf)
ahol Eri a részvény várható hozama, Rf a kockázatmentes kamat, bi a részvény bétája, ERm– Rf pedig a részvénypiac kockázati prémiuma, ami a részvénypiaci hozam és a kockázatmentes hozam különbségéből tevődik össze. A képlet lényege, hogy a reálisan elvárható hozam a kockázatmentes hozamból és a bétával korrigált részvénypiaci kockázati prémiumból tevődik össze. A béta a részvény, befektetés kockázatát jelenti és a piaccal történő együtt mozgást mutatja.
A CAPM modellt és a hatékony piacok elméletét azonban az 1980-as évektől egyre több kutatás és vizsgálat is megkérdőjelezte. A valóságban ugyanis nem mindig érvényesül a CAPM modell, aminek oka számos olyan anomália létezése, amelyek idővel bizonyításra is kerültek. Ennek következtében Eugene Fama és Kenneth French kibővítették a modellt a size és a value prémiummal, vagyis figyelembe vették a kisebb kapitalizációjú és alacsonyabb árfolyamú részvények felülteljesítését. 2015-ben pedig újabb két elemmel bővült a modell, a jövedelmezőségi prémiummal és a beruházások pozitív hatásaival.
Nem lehet megverni a piacot?
A hatékony piacok elméletéből adódó kézenfekvő következtetés, hogy nem lehet megverni a piacot. Ezáltal azok a befektetők, akik ennek a szemléletnek megfelelően alakítják a portfóliójukat, nem alkalmaznak aktív kereskedési stratégiákat (fókuszált portfólió kialakítása, időzítéses stratégiák, a technikai elemzés eszközei). Vagyis nem próbálják megverni a piacot, így elfogadják a piaci hozamot, amit passzív befektetéssel lehet elérni. Ezt a stratégiát szélesen diverzifikált portfólióval, illetve tőzsdeindexek követésével lehet kivitelezni.
A hatékony piacok elmélete ugyanakkor nem zárja ki a magasabb hozamokat, viszont ehhez nagyobb kockázatvállalás szükséges. A többletkockázat pedig nagyobb veszteséget is jelenthet, ami sokakat elriaszt az egyéni döntésekre építő portfóliókezeléstől. Ezzel szemben azonban számos kutatás bizonyította már különböző anomáliák létezését, valamint bizonyos módszerek, stratégiák működését, felülteljesítését. Ezáltal az aktív kereskedők egyéni részvénykiválasztással vagy időzítéses kereskedéssel kísérlik túlszárnyalni a piaci hozamot.
Ez alapján felmerül a kérdés, hogy miképpen lehet értelmezni a hatékony piacok elméletét és hogyan alkalmazzuk a befektetési, kereskedési döntéseknél? Az elméletet szigorúan elfogadóknak valóban a passzív befektetés ajánlott. A hatékony piacok elmélete ugyanakkor nem teljesen ellentétes az aktív kereskedői szemléletmóddal sem, mivel elismeri a nagyobb hozam és a piac megverésének lehetőségét, mindössze nagyobb kockázattal társítja ezt. Ez pedig a nagyobb volatilitású eszközökből és a bizonytalan szituációkban meghozott döntésekből következik. Az aktív stratégiát alkalmazó befektetők és kereskedők azonban ezt a kockázatot megfelelő tudással és felkészültséggel csökkenthetik növelve ezáltal a felülteljesítés esélyét.
