A kereskedést és a befektetést gyakran használják szinonimaként, pedig
valójában két teljesen eltérő tevékenységet jelent. Minden befektető számára
hasznos lehet, ha tudatosan elkülöníti a két alapvető stratégiát, mivel eltérő
módszereket és gondolkodásmódot igényelnek. Az alábbiakban megismerheted
a kereskedés és a befektetés legfontosabb jellemzőit, valamint megtudhatod,
hogy melyiket mikor és hogyan érdemes alkalmazni.
Befektetők és kereskedők
A tőzsdén két jelentős csoportot lehet megkülönböztetni: a hosszú távú
befektetőket és az időzítéses kereskedőket. Míg az előbbi csoport tagjai
jellemzően fundamentális alapon és leginkább részvényeket vásárolnak, addig
utóbbiak szinte bármilyen eszközben nyitnak pozíciót, long és short irányban
egyaránt és többnyire rövid időtávon, nagy számú tranzakciót lebonyolítva. A
két befektetési filozófia azonban teljesen ellentétes egymással.
A hosszú távú befektetők gyakran kritizálják a kereskedőket,
tevékenységüket a szerencsejátékhoz hasonlítva. Ez a megállapítás azonban
egyáltalán nem helytálló, mivel véleményem szerint akkor beszélünk
szerencsejátékról, ha döntéseinket megalapozatlanul, releváns okok
hiányában, véletlenszerűen hozzuk. A legjobb példa erre a lottó vagy a rulett.
Ezeknél a játékoknál ugyanis nincsenek olyan tényezők, amelyek ismeretében
nagyobb eséllyel nyerhetnénk, a sorsolások pedig függetlenek egymástól, a
véletlen alakítja az eredményeket.
Ezzel szemben a tőzsdén a fundamentális adatokon túl számos információ
áll rendelkezésre, amelyekből nem csak egyedi részvények, hanem
tőzsdeindexek, nyersanyagok és devizakeresztek jövőbeli árfolyammozgására is
következtetni lehet. Ide sorolhatók a különböző gazdasági adatok, események,
folyamatok, valamint magából az árfolyamdiagramból is számos fontos
információ leolvasható. Ez utóbbi módszert alkalmazzák a technikai elemzők.
Két eltérő gondolkodásmód
A befektetési portfóliók kialakításának alapja az a feltételezés, miszerint a
rövidebb távú volatilis, kiszámíthatatlan árfolyammozgásokból nagyon nehéz
tartósan profitot realizálni, ami túlságosan nagy kockázattal jár együtt. Ezzel szemben a részvények vagy egyéb eszközök hosszú távú tartásával a befektető
többnyire elkerüli a nem megfelelő időzítésből eredő hibákat. Ebben a
felfogásban ugyanis a rövidebb távú árfolyam-ingadozásokkal nem kell
foglalkozni, a lényeg a hosszú távú hozam.
A kereskedői gondolkodásmód ezzel teljesen ellentétes. Ebben az esetben
ugyanis nem kerül lekötésre a teljes tőke. A kereskedők pozíciókat alakítanak
ki, amelyekhez előre meghatározott kockázatot rendelnek. Számos
tranzakciót kötnek és folyamatosan figyelik az árfolyamokat újabb lehetőségek
után kutatva, ezáltal a befektetőknél sokkal rugalmasabbak és könnyebben
tudnak reagálni a megváltozott szituációkra, valamint az árfolyamesésekből is
könnyebben profitálhatnak short pozíciókkal.
Sokan gondolják azt, hogy a kereskedés kockázatosabb, mint a befektetési
portfólió. Érdemes azonban figyelembe venni, hogy a befektetési alapgondolat,
miszerint az árfolyamok hosszú távon emelkednek, valójában komoly
kockázattal is együtt járhat. Ennek oka, hogy a hosszú táv következtében akár
jelentős visszaesések is bekövetkezhetnek. Ekkor akár a tőkénk 30-40%-át is
elveszíthetjük és évekig tarthat míg ismét pozitív lesz az eredményünk.
A befektetők nyilvánvalóan számolnak a recessziók és egyéb jelentős tőzsdei
esések lehetőségével. Ezek a kockázatok pedig megfelelő diverzifikációval,
kötvények vásárlásával, valamint a portfólió összetételének változtatásával
csökkenthetők. Ettől függetlenül amennyiben bekövetkezik a negatív
forgatókönyv és elromlik a hangulat a tőzsdén, a befektetők többnyire csak a
károkat tudják mérsékelni, valamint bíznak a növekedés mielőbbi
visszatérésében.
Ezzel szemben a kereskedők jelentős visszaesésnél kihasználhatják a nagy
mértékű szabad tőkét, hogy alacsony áron alakítsanak ki long pozíciókat.
Erre a befektetőknek is adódhat lehetősége, ha még időben megnövelik a
portfólión belül a kötvények vagy a szabad tőke arányát. Válságnál ugyanis a
kötvények általában ellenállónak bizonyulnak, értékük kevésbé csökken, sőt
növekedhet is.
Melyik stratégiát érdemes választani
Az alapvető sajátosságok, előnyök és hátrányok felvázolását követően adódik a
kérdés, hogy minek jobb lenni: kereskedőnek vagy befektetőnek? A válasz természetesen nem olyan egyszerű mivel a tőzsdén többféleképpen is lehet
sikereket elérni. Hogy ez milyen módon valósítható meg, mindenki számára
eltérő lehet és leginkább az egyéni preferenciáktól, céloktól és
személyiségtől függ.
Ennek megfelelően pedig nem szükséges elköteleződni egyik stratégia
irányába sem. Sokan gondolják azt, hogy választaniuk kell a kereskedés és a
befektetés között a gondolkodásmódbeli jelentős eltérések következtében. Pedig
kifejezetten előnyös lehet a kétféle módszerek együttes alkalmazása. Ehhez
persze ajánlott ketté választani a tőkét, és az egyes részeket az adott elvek és
szabályok alapján alakítani.
Azonban felmerülhet a kérdés hogy aki hosszú távú befektetésekkel rendelkezik
és emellett a tőkéjének egy részén aktív, időzítéses kereskedést is folytat, vajon
minek tekinthető: kereskedőnek vagy befektetőnek? Ebben az esetben
nyugodtan tekinthetünk szinonimaként a két fogalomra, viszont amennyiben a
tevékenységre utalunk, akkor nem érdemes összekeverni a kereskedést és a
befektetést.
